Az ESG egy nemzetközileg elfogadott keretrendszer, amely a vállalatok környezetre gyakorolt hatásait három szempont alapján elemzi. Az ESG keretrendszert gyakran használják befektetések értékelésekor és különböző jogi rendelkezéseknek, mint az uniós CSRD rendelet és a magyar ESG törvény, alkalmazási alapjaként. Magyarországon jelenleg több tízezer vállalat működik, amely valamilyen ESG alapú törvény hatálya alá tartozik vagy tartozni fog az elkövetkezendő években.
E - Environmental (Környezeti): a vállalat környezetvédelmi vagy környezetkárosító tevékenységeit elemzi, például hulladék- és vízkezelési gyakorlatok, károsanyagkibocsátás.
S - Social (Társadalmi): a vállalat dolgozóival, beszállítóival és vásárlóival való kapcsolatát elemzi, például biztonságos munkakörnyezet, megfelelő árazás.
G - Governance (Irányítási): a vállalat vezetőségét, auditálását és belső ellenőrző rendszerét elemzi, például transzparens vezetés, érintettek bevonása, kockázatmenedzsment.
Magyarországon jelenleg több tízezer vállalat működik, amely valamilyen ESG alapú törvény hatálya alá tartozik vagy tartozni fog az elkövetkezendő években. A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), vagyis a Vállalati Fenntarthatósági Irányelv, egy 2023-tól érvényes uniós rendelet. Célja, hogy egy fenntarthatósági jelentésben kötelezze az érintett vállalatokat a nyílt és átlátható kommunikációra a működésük fenntarthatósági kérdéseiről, mint például a környezetvédelmi kockázatokról és társadalmi felelősségvállalásról.
Az ESG törvény a CSRD irányelv magyar törvénykezési implementációja, amely 2024. januárjától hatályos. Célja a nyílt kommunikáció ösztönzése a vállalatok ESG szempontrendszer szerinti működéséről. A törvény jelentéstételi és kockázatkezelési kötelezettségeket ír elő, például panaszkezelési rendszerek és új munkafolyamatok bevezetését. A jelentést a hamarosan megjelenő, úgynevezett Menedzsmentplatformra kell majd feltölteni, a jelentésnek a leadást megelőző üzelti évre kell vonatkoznia. A jelentések közhiteles dokumentumok lesznek, tehát mindenki számára nyilvánosan elérhetővé válnak. A jelentéseket akkreditált auditor szervezetek ellenőrizhetik majd, hogy azok megfelelnek-e a valóságnak.
A hamarosan megjelnő ESG kérdőív segít eligazodni a nemzetközi sztenderdek szempontjai között, kiemelve a legfontosabbakat. A kérdőív az Uniós ESRS (European Sustainability Reporting System), vagyis Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Rendszer szempontjait veszi alapul. A magyar kérdőív kihagy bizonyos szempontokat, kifejezetten a nemi identitás és diverzitással kapcsolatosakat, és beemeli saját, családbarát munkahely szempontrendszerét.
Az a vállalat, aki képes kitölteni a kérdőívet, megfelel a magyar törvényi kötelezettségnek. A kérdőív ugyan segítséget nyújt majd a vállalatok számára, de korántsem jelenti, hogy az egyszerű feladat lesz. Kiemelten fontos lesz a vállalat kockázatkezelése, panaszkezelése, ESG szempontú céljai és stratégiája is. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő adatok folyamatos, pontos monitorozása és azok kiértékelése is. A törvény része, hogy a vállalatok ESG felelőssel rendelkezzenek, akiknek kulcs szerepe lesz a jelentéstétel megírásában, ami után felelősséggel is tartozik.
Az Ingenium Alliance Kft. ESG felelős képzése felkészíti a vállalatok szakembereit arra, hogy átlássák az ESG törvényt és a kötelezettségekkel kapcsolatos folyamatokat, így képesek legyenek az éves jelentéstétel megírásának menedzselésére.
A kötelezettségek elmulasztása 1.000.000 Ft pénzbírságot vonhat maga után. Azokra a vállalatokra, amelyek a kommunikációjuk során nem veszik figyelembe a Green Washing, vagyis "Zöldre Mosás" Európai Uniós irányelvet, éves árbevételük legalább 4%-ának megfelelő pénzbírságot szabhat ki az Unió.
SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága): feladata a fenntarthatósági követelmények betartásának ellenőrzése, az ESG érintettek akkreditációja, és az ESG tanácsadók, szoftverek és minősítők felügyelete. Az SZTFH működteti az ESG Menedzsmentplatformot.
Nemzeti ESG tanács: feladataaz ESG beszámoló minimum követelményeinek meghatározása, elnöke a nemzetgazdasági miniszter. A tanács tagjai közé tartozik többek között a Miniszterelnökség, az SZTFH, az MGFÜ (egykori IFKA - Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.) és az Energiaügyi Minisztérium.
MGFÜ (Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség): feladata a kis- és középvállalkozások (kkv) ESG tudatosságának növelése, az ESG fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésére való felkészítése, ESG tanácsadói képzések szervezése, valamint az ESG tanácsadókat oktató intézmények akkreditálása Magyarországon.
Ha Magyarországon bejegyzett vállalkozásod van, akkor a magyar ESG törvény a legfontosabb, amit ismerned kell. Az érvényben lévő jogszabály 2025-től a hazai nagyvállalatokat kötelezi ESG megfelelésre, mely a kockázatkezelési rendszert és ESG-jelentését is magába foglalja. 2027-ig a törvény hatálya közép-, majd kisvállalatokra is kiterjed.
A törvényi megfeleléshez kapcsolódik a CSRD betűszó is, ami a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv rövidítése – mivel a magyar ESG törvény az irányelv átültetése, így ezzel külön nincs teendőd.
Beszállítóként a német LkSG beszállítói törvény hatálya alá is tartozhatsz, amennyiben német anyacég ellátási láncának tagja vagy. Más országok, mint például Hollandia, egy az egyben átveszi az ESRS (European Sustainability Reporting System), vagyis Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Rendszer szempontjait, így ha értékláncod az EU más országaiba is elnyúlik, érdemes tisztában lenned ezekkel is.
A vállalatok ESG törvényi megfelelését külső tanácsadók segíthetik, akik nyilvántartásba vett vállalatok, magánszemélyek. Feladatuk a cégek támogatása a jelentéskészítésben, fentarthatósági célok kijelölésében és felülvizsgálatában, valamint a megfeleléssel járó szervezeti változások elősegítésében.
A törvény a következőképp fogalmazza meg az ESG tanácsadók munkáját és felelősségét: Az ESG tanácsadó „Magyarország területén ESG célú vállalatirányítási szakértői és ESG adatszolgáltatáshoz kapcsolódótájékoztató és tanácsadói szolgáltató tevékenységet folytat, közreműködik a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek sikeres és megfelelő időben történő teljesítésében, részt vesz a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos adatok összegyűjtésében és elemzésében, a társadalmi felelősségvállalási stratégia elkészítésében, valamint a kockázatkezelésre, a kockázatelemzésre és a megelőző intézkedésekre vonatkozó szabályok végrehajtásában.”
Az ESG törvény több intézkedést is megfogalmaz, amely kötelezi a magyarországi vállalatokat:
a) a kockázatkezelési rendszer létrehozása,
b) a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
c) a rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
d) a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben,
e) az ESG adatszolgáltatási kötelezettségteljesítése, és
f) a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.
Összefoglalva, a hazai kötelezetteknek transzparens módon kell bemutatniuk ESG tevékenységüket. A cégek ismertetik ESG céljaikat és kötelesek megtenni a megfelelő szervezeti intézkedéseket is, hogy jövőtálló, fenntartható vállalatokká váljanak.
Amennyiben a vállalat rendelkezik fenntarthatósági stratégiával, érdemes a stratégia felülvizsgálatával kezdeni, a törvényi megfelelés szerint. Ebben kiemelt szerepet kap a kettős lényegességi elemzés, amely a vállalat és környezete kapcsolatát hivatott értékelni. Az ESG törvény szervezeti elvárásokat is megfogalmaz, így elengedhetetlen a jelenlegi szervezeti felépítés vizsgálata is.
Fontos az ESG eredmények összegzése, ehhez az uniósirányelvben meghatározott ESRS jelentéstételi sztenderd által kijelölt mutatók mérése szükséges, amely ESG jelentés formájában közzétehető, igazodva a törvényi kötelezettségekhez.
Az ESG felelős a szervezetben a törvényi megfelelésért felelős személy. Mivel az ESG pénzügyi, számviteli, jogi és emberi erőforrást érintő területe, a felelős szerepe rendkívül összetett.
Az ESG jelentés a vállalat ESG-vel kapcsolatos tevékenységét, eddigi eredményeit, jövőbeli célkitűzéseit és fenntarthatósági szemléletmódját összegző dokumentum, amely a törvényi megfelelés egyik eszköze.
Az ESG minősítő olyan személy vagy szervezet, mely a vállalat számára ESG tevékenységgel, jelentéssel és a kötelező kérdőívvel kapcsolatban fogalmaz meg véleményt vagy ad pontszámot (esetleg ezek kombinációját). Az ESG tanúsító a jelentések megfelelőségét értékelő személyvagy szervezet.
A Menedzsmentplatform elektronikus felület, melyen a kötelezett vállalkozások digitális formanyomtatványon, díjmentesen készíthetikel, illetve küldik be közzétételre az ESG beszámolót a Hatósághoz, továbbá teszik közzé az ESG beszámolóhoz tartozó ESG tanúsítványt.
Igen. A törvény szerint „A nyilvánosság és átláthatóság elvének megfelelően a vállalkozás által közzétett ESG beszámoló nyilvántartása nyilvános, tartalma korlátozás nélkül megismerhető és bárki által megtekinthető.”
A büntetést a törvény 1.000.000 forintban maximalizálja. Moratóriumról, amíg nem szab ki büntetést a hatóság, a törvény nem fogalmaz.
A kötelezett cégek maguk dönthetik el, hogy a törvénynek és a jelentéstételi kötelezettségnek maguk felelnek meg, vagy igénybe veszik külső tanácsadó segítségét.
Természetesen, hiszen a törvény szellemiségének egyik alapelve a nyilvánosság és az átláthatóság. Fontos a kedvezőtlen mutatók kommunikációja, valamint ezek javítását célzó célkitűzések megfogalmazása is.
A jelentéseket a hatályos ESRS sztenderdek szerint kell készíteni, amik a megfelelő mutatókat és mérésük módját is meghatározzák. Érdemes olyan célkitűzéseket megfogalmazni, amik segítik a vállalat fenntarthatósági stratégiájának megvalósítását és a megadott időtávon belül elérhetőek a vállalat által. Fontos, hogy a vállalások teljesüléséről, esetleges nem teljesüléséről átlátható kommunikációt vár el a Hatóság.
Több külső szolgáltató támogatja az ESG megfelelést. A jelentés megírásához külső tanácsadók segítségét lehet igénybe venni, az adatok méréséhez ESG szoftverek állnak rendelkezésre. A szervezeti tudást és a vállalat felkészültségét ESG képzések támogatják, melyek akár pályázati támogatással is igénybe vehetőek.
A jelentéseket a hatályos ESRS sztenderdek szerint kell készíteni, amik a megfelelő mutatókat és mérésük módját is meghatározzák. Érdemes olyan célkitűzéseket megfogalmazni, amik segítik a vállalat fenntarthatósági stratégiájának megvalósítását és a megadott időtávon belül elérhetőek a vállalat által. Fontos, hogy a vállalások teljesüléséről, esetleges nem teljesüléséről átlátható kommunikációt vár el a Hatóság.
Az ESG képzések munkavállalóid törvényi megfeleléshezszükséges felkészültségét támogatják.
Az ESG képzések gyakorlati tudást nyújtanak a jelentéskészítésre vonatkozóan és segítenek eligazodni a számos, elsőre zavaros rendelet és törvénykezés világában. A képzések gyakorlatias jellege támogatja, hogy munkavállalóid valódi tudásra tegyenek szert, amellyel az ESG követelmények rutin feladattá válhatnak.